... ami még mindig nem mókus (das Einhörchen).  

Ez egy medúza. És -mint ahogy azt a víz felszínén látni lehet- a partról fotóztam, nem pedig a szokásos módon a víz alól. Szerintem bravúros, hiszen a homályos vízfelszínből látható, hogy a víz alá kellett fókuszálni, amit a levegőben szokásos egyszerű távolságbecsléssel nehéz megcsinálni, mivel ugye a víznek nagyobb a törésmutatója. Na nem akarom magam a szokásosnál jobban tömjénezni, csak megörültem amikor a kis kompakt géppel nagyjából sikerült mindezt összehozni, ráadásul akkor, amikor a medúzának ilyen szép formája volt mozgás közben.

Állítóleg ezek miatt nem szeretnek a helyiek a vízben úszkálni, mert zavaróak egymás számára. Talán majd egyszer én is bemerészkedek a tengerbe, mondjuk jövő nyáron.  Addig is próbálok északnémet képességekre gyúrni, például kabát nélkül járok ebédelni, eddig minden különösebb következmény nélkül.

Itt ugye nincs Mindenszentek, szóval holnap lesz az első hétvégi nap, úgyhogy pihenés fog történni.  Ami engem illet, én szívesen elcserélném a jelmezben mászkáló népet egy szabadnapra, de hát ez nem rajtam múlik.

Vasárnap Hamburgi tudósítás jön!