Kedves olvasóim, ma folytatom a tegnap megkezdett Hanza-sorozatomat: a mai napomból mintegy tíz órányi vársoi gyaloglást szenteltem annak, hogy Hamburgból is tudósíthassak nektek.
Hamburg a mai napig nagyon Hanza. Minden lehetséges helyen kiírja magáról, hogy Freie und Hansestadt, és közigazgatásileg sem tartozik sehova. Még a rendszámokon is HH (Hanza Hamburg) van, kedvesen meghagyva így a sima H-t a szintén nagy, de közel sem ilyen jelentős Hannovernek.
Erre az utazásra igyekeztem jól felkészülni, és szerintem amit lehetett azt meg is néztem, szóval jó pár poszt vár rátok ebből a témakörből. Én személy szerint megszerettem a várost eléggé, és ez az első komolyabb itteni kirándulásom (az első ittni ösztöndíjamból!) is. Szóval tervezem majd folytatni, hiszen van még itt Hanza-város gazdagon! Nagyon jó látni, hogy amilyen kezdeti vagyont a tegnap említett csökött kis hajóikkal sikerült összeszedniük, az milyen jól megágyazott a későbbi fejlődésüknek. Talán ennek köszönhető, hogy Hamburg olyan város-szerű város (nagy, forgalmas, stb.), szemben a nagyon kis nyugis (és a nekem ezért is nagyon szimpatikus) Kiellel. És ezért választottam az első képnek egy kevéssé szokványos Hamburg-részletet, ami a Városháza belső udvara és a hozzá tartozó szökőkút.
És ami a lényeg: ettem hamburgert Hamburgban (nem mekiset!): egész jó volt, csak mire eszembe jutott, hogy le kellene fotózni, megettem...
