Itt is esett, esik a hó. Ez valahogy másmilyen, bár nagyon sokszor nagyon hasonlít arra, ahogyan otthon esik, de mégis van, amikor más. Állítólag a még északibb népeknek különféle szavaik vannak a különböző típusú havakra és jegekre; ez azért itt nem jellemző, de akár lehetne is.
És ami a címet adta az az, hogy sokszor olyan érzésem van, amikor reggel kilépek a kollégium kapuján, mint amikor éppen síelni vagyunk: hó, külföld, nyugati nyelv, és végülis a kollégium is egy fajta szállás. Kár, hogy nincs sífelvonó az egyetemig, pontosabban nem kár, mert nem lenne nagyon hova felvonót építeni: itt csak dombok vannak. Meg szerencsére vonatok, amik felvonó helyett közlekednek a települések között: ez a kép a Kiel és Lübeck közt közlekedő vicinális két szerelvénye közti részt ábrázolja, a vasárnap reggeli havazás (amikor én is rajta ültem) után. Az a görbe fehér izé a sínekhez közel mind hóból van. Éééés a holnapi naptól pedig kérlelhetetlenül jönnek a rendes, tényleg Schwerint ábrázoló képek :)
